• A pályázatok összeállítása során figyeljünk arra, hogy épületenergetikai melléklet benyújtása kötelező, mely magában foglalja az Épületenergetikai Tanúsítványt is a fejlesztés előtti és a tervezett állapotra vonatkozóan.
• Az épület beruházás megvalósítását megelőző (kiinduló) állapotára vonatkozó, tanúsító program használatával készített - 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet szerinti - hitelesített energetikai tanúsítvány a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti számítással készüljön, mely a CO2 kibocsátási értékeket tartalmazza. (Két rendeletre kell figyelni: az egyiket a tanúsítvány készítésénél, míg a másikat a számítások elvégzésénél kell figyelembe venni.)
• Azon lakosságnak szóló pályázatok (vidéki régió 105,2 milliárd; közép-magyarországi régió 9,41 milliárd) esetében, ahol csak hitelt lehet igényelni, ott kikötés, hogy az energiamegtakarítás igazolásához az alátámasztó számításokkal és dokumentumokkal együtt a hitelkérelemhez csatolni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján kiállított, a projekt megvalósítását megelőző állapotára vonatkozó, azonosító kóddal ellátott, 180 napnál nem régebbi hiteles energetikai tanúsítvány aláírt példányát az energiamegtakarításra irányuló javaslattal együtt. (Arra kell figyelni, hogy 6 hónapnál nem régebbi, hiteles, aláírt tanúsítványt kell csatolni a kérelemhez.)
• Azt is érdemes megjegyezni, hogy a támogatási kérelemnek részét kell, hogy képezze a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet 9 § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, energetikai szakértői jogosultsággal is rendelkező és az energetikai tanúsítói - Magyar Mérnöki Kamara és/vagy Magyar Építész Kamara - névjegyzékben szereplő szakértő személy által, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti, épületek/ azonos fűtési rendszerrel rendelkező épületek meglévő állapotára készített, hitelesített energetikai minőségtanúsítványok és a projektszintű minta szerinti szakértői nyilatkozat.(Az energetikai tanúsítványt csak a szakértői névjegyzékben szereplő szakember készítheti el és hitelesítheti.)

​

Közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapjánAz új Kbt. az 5. § (2) bekezdésén kívüli építési beruházások és szolgáltatás megrendelések, valamint valamennyi árubeszerzés vonatkozásában csupán a támogatás összegéhez köti a közbeszerzési kötelezettséget, a támogatás %-os mértéke nem jelenik meg feltételként. E szabályozást a Kbt. 5. § (3) bekezdése tartalmazza.
Az új Kbt. 2017. január 1-től hatályos 5. § (3) bekezdése szerint: a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 40 millió forint összegben közvetlenül támogatja.
2017. január 1-től tehát a közbeszerzés kötelezettséget jelentő támogatási összeghatár 25 millió Ft-ról 40 millió Ft-ra változik. 
Például, ha a támogatott cég egy 50%-os mértékű támogatást kap egy nettó 80 milliós gépbeszerzésre, akkor a támogatás összege a 40 millió Ft-ot eléri, így a beszerzés közbeszerzés köteles.

Ugyanígy közbeszerzés köteles az a nettó 95 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 45%-os, mivel ez esetben a támogatás összege 42,75 millió Ft.

Nem közbeszerzés köteles viszont például az a nettó 98 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 40%-os, hiszen a támogatás összege ebben az esetben 39,2 millió Ft.

​Nem kell közbeszerzési eljárással szerződni arra a támogatásból megvalósuló nettó 48 millió Ft értékű építési beruházásra sem, amely esetén a támogatás mértéke 80%-os, mivel a támogatás összege itt csupán 38,4 millió Ft.

A szabály nem csupán szervezetekre, hanem személyekre is vonatkozik; így például a támogatásból megvalósuló beszerzéseik során az egyéni vállalkozók és az őstermelők is közbeszerzés kötelesek, ha a beszerzésre eső támogatás összege eléri a 40 millió Ft-ot.
A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettség alól kivételt képez, ha a beszerzés
a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból
valósul meg.
A Közbeszerzési Hatóság nem kötelező erejű, egyedi kérdésre feltett állásfoglalása szerint a támogatás és a beszerzés célja tekintetében nem annak van jelentősége, hogy mely támogatási kategóriába tartozik a támogatott beszerzés, hanem a program tárgyát képező beszerzési tételek mindegyike esetén külön-külön kell vizsgálni, hogy a beszerzés a támogatás célja kutatás-fejlesztési és innováció célú-e.

​

Társadalmi egyeztetésen a GINOP-1.2.8-17 „Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása” című felhívás tervezete.
Elindult a GINOP-1.2.8-17 kódszámú „Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása” című felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhívásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. február 13-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Társadalmi egyeztetésen az „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” című felhívás tervezeteElindult az „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása című (GINOP-5.2.7-17 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Társadalmi egyeztetésen az „Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása” című felhívás tervezeteElindult az „Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása” című (GINOP-5.1.10-17 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
Forrás: https://www.palyazat.gov.hu

  
Február 4.-től pályázóbarát irányba változtak az EU-s felhívások menetközbeni felfüggesztésének szabályai. Ennek lényege, hogy a cégek által durván túligényelt pályázatokat a benyújtási határidők előtt csak úgy lehet felfüggeszteni, ha ezt megelőzően 8 nappal szólnak róla. Eddig ez 3 nap volt, illetve a határidő előbbre hozásával is lehetett pályázói bizonytalanságot okozni. Bár már most is jelentősen túligényelték a legnépszerűbb uniós kapacitásbővítési pályázatot, de az új szabály alapján várhatóan nem fogják a február 28-i határnap előtt felfüggeszteni. Ez sok olyan céget nyugtathat, amely még most készíti elő a pályázatát. 

• Eddig úgy szóltak a keretek, hogy a szakaszos benyújtású pályázatoknál (mint a most futó két kapacitásbővítési GINOP-pályázat) az adott szakaszhatár előtt még a jelentősen túligényelt pályázatot sem lehetett keretkimerülésre hivatkozva felfüggeszteni,
• Ezt azonban elvileg azzal ki tudták kerülni a kiírók, hogy menetközben előrehozták az adott benyújtási szakaszhatár zárónapját és így hirtelen bezárult a "pályázati ablak"
• A Miniszterelnökség azonban nem szerette volna, hogy ez, a pályázók számára bizonytalanságot jelentő lehetőség, megmaradjon (mivel a pályázatra készülők nem tudhatták, hogy egy jelentősen túligényelt pályázatot meddig tartanak még nyitva, azaz meddig marad változatlan a benyújtási szakaszhatár). 
• A 272/2014-es kormányrendelet módosítása ezeket valóban meg is oldja, hiszen az 53. § a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészült ki: "(1b) A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban az adott szakasz lezárása az erről szóló döntés közzétételét követő nyolcadik naptól lehetséges. (1c) Folyamatos elbírálás alkalmazása esetén a benyújtási lehetőség felfüggesztése vagy a felhívás lezárása csak az erről szóló döntés közzétételét követő harmadik naptól lehetséges."
• Az új jogszabály 47. § (2) bekezdése azt is tartalmazza, hogy bár az Irányító Hatóság határozza meg a szakaszos elbírálás esetén a benyújtási határnapokat, de fontos megkötés rá nézve, hogy "Az értékelési határnap és a következő értékelési szakasz első napja között legfeljebb hét napos szünet határozható meg."